Est
une revue qui prend place sur des cartes de visite, chaque série contient 7
cartes de visites.
Est
conçue comme un tombeau portatif, au recto la carte de visite proprement dite,
à l’enseigne de l’auteur, et les mains en plein le texte au verso, de lire en
les bougeant sans cesse.
Est
une revue qui dit qu’il n’y a pas de lieu de lecture. Elle parle à l’ombre des
bouches. Que la lecture ne peut qu’être somatique.
Et
elle dit que ce qui lie Ulysse à Diogène est l’adresse sans la demeure, elle
s’armera pour savoir laquelle.
fF / dB, 2018
SOMA Odüsszeusz Diogenész közös a harc
Egy névjegykártyákon megjelenő folyóirat, mindegyik száma (széria) 7 névjegykártyából áll.
Kialakítása egy hordozható sírkőhöz hasonlatos: az előlap maga a névjegykártya a szerző védjegyével, a hátlapon pedig a kezet mozgatva folyamatosan olvasható a szöveg.
Egy folyóirat, amely szerint nincs helye az olvasásnak. A szájak árnyékában beszél. Hogy az olvasás csak szomatikus lehet.
És azt mondja, hogy ami Odüsszeuszt és Diogenészt összeköti, az a hollét nélküli cím, majd fölvértezi magát, hogy megtudja, melyik.
SOMA UlySses DiOgenes saMe bAttle
Is a magazine on a business card, each series containing 7 cards.
Its design is similar to a portable tombstone: on the front the business card itself, with the trademark of the author, while on the back the hands are in the full text, constantly moving, make the reading possible.
Is a magazine that says reading has no place. That speaks in the shadow of the mouths. That reading can only be somatic.
And that says that what connects Odysseus to Diogenes is the address without the home, and will take the arms to find out which one.